Csütörtök - A legek napja

Csütörtökön keltünk a legkorábban. Gyors és szép rendrakásnak meg lett az eredménye. Ezen a napon volt a legszebb a szobarend. Kiérdemeltük a finom reggelit, majd indulás a vasútállomásra. Veszprém felé vettük az irányt, majd miután megérkeztünk, egy helyi járatos busszal mentünk be a belvárosba. Felgyalogoltunk a várba, ahol gyönyörű épületek és kilátás fogadott minket. A tízórai elfogyasztása után a várostrom játszótéren töltöttünk el egy kis időt, majd irány az állatkert. Itt 3 fős csapatokba váltak és a térkép segítségével fedezték fel az állatkertet. A felnőttek mögöttük jöttek, ők olvasták le az útirányt. Az állatokról kiírt érdekes információkat is el kellett olvasni, mert egy feladatlapot is kaptunk. Nagyon ügyesen sikerült megoldani. Itt jégkásával illetve fagyival hűsítettük magunkat a csatangolás közben. Sok állat a hűsön pihent. Szívesen cseréltünk volna némelyikkel… 

Miután megnéztünk mindent, elindultunk az autóbusz állomás felé. A legtöbb lépcsőt másztuk meg mire odaértünk. Most már biztos, hogy ezen a napon gyalogoltuk a legtöbbet és hol van még a vége J ! Valamit sejthettetek, mert a buszon, mely Bakonyszentlászlóig vitt minket nagyon sokan elaludtak. Marika néniék már vártak minket és kocsikkal vittek minket át Fenyőfőre. A finom vacsora után gyorsan tüzet gyújtottak Marika néniék a szalonnasütéshez. Közben egyre jobban villámlott és dörgött, majd egyszer csak leszakadt az ég. Rövid ideig esett csak az eső és nagyon szerencsések voltunk, mert megmaradt a tűz. Miután már csak parázslott, indulhatott a szalonnasütés. 

Igen, ezen a napon kétszer vacsoráztunk J, de ez  nem okozott problémát. Még most is összefut a nyál a számba, ahogy pirultak a szalonnák, nagyon szépen, türelmesen sütögette mindenki a maga „pecsenyéjét”. Az energiát le is kellett dolgozni ezért volt még egy kis játékidő. Ezen a napon is meg lehetett volna rendezni a legkoszosabb térdszépségversenyt J ! Nagyon vártuk már a fél tízet, mert akkor dőlt el lesz-e esti túra. A villámok addig is cikáztak így volt miért izgulni. Úgy tűnik a legszerencsésebbek is ezen a napon voltunk, mert minden program megvalósult így az éjszakai kirándulás is. Két kísérőnk Ádám és András a közeli erdőbe vitt minket, ahol volt egy kis ijesztgetés is. De ez semmi, ahhoz képest, hogy a bátorságunkról is tanúbizonyságot tettünk. Egy kb. 5 perc sétautat kellett egyedül vagy párosan lámpával vagy anélkül megtenni.

Mindenki teljesítette a bátorságpróbát, gratulálok még egyszer! Az utunk során azonban még egy akadállyal meg kellett küzdeni. Egy alvó méhkaptár mellett mentünk el 4 csoportban a 4 felnőtt segítségével! Megkönnyebbültünk mire megtettük az utat. És hogy az eső se maradjon ki, Ádám és András megrázott két fát, ami alatt álltunk így kipróbáltuk a kirándulást esőben J! A leghosszabb napunkon, mentünk a legtöbbet és a fürdés után a legrövidebb idő alatt aludt el a kis csapat ;) Vajon lesz ebből reggel korán kelés?

Képek