Péntek

Ez is eljött. Az utolsó nap. Valószínűleg ezzel mindenki már félálomban tisztában volt. Csak néhány gyereket kellett ébreszteni. Akik viszont maguktól ébredtek, már húzták is le az ágyneműt, hajtogattak, csomagoltak. Ez igen!
Ma már utoljára csinálunk mindent. Utolsó lap a könyvben, utolsó reggeli. Finom és sok, mint minden nap.
A délelőtt táborzárással folytatódott. Kiderültek a titkos barátok... Volt, aki sejtette, ki vigyáz rá:)
Összeszámoltuk a kis hegedűket. Kapott mindenki egy oklevelet, mely a táborban leginkább feltűnt tulajdonsága alapján fogalmazódott meg. Így lett szakács kedvence, önálló nagylány, legfelkészültebb táborozó cím.
Rejtvényfejtéssel záródott a "komoly" rész, melyet Anikó néni állított össze a héten látottakkal kapcsolatban. Sok mindenre emlékeztek a gyerekek! Gratulálunk!
A nagy kánikula miatt ismét fürdés következett két csoportban. Aki nem fürdött, kavicsot festett vagy szalvétázott. Maradandó emlékek készültek most is.
Az ebéd húsleves volt, fasírt zöldséges rizzsel. Mivel zárhatnánk egy utolsó ebédet, ha nem jégkrémmel?! Miközben a hideg finomságot majszoltuk, már gyülekeztek a szülők. Persze, sietni kell, hisz egy hét minden ölelése, puszija vár bennünket!!!
Jó is újra anya, apa karjában lenni! Elmesélni, milyen ügyesek voltunk, mi mindent láttunk.
Mozgalmas, sokoldalú, jókedvű tábor volt!
Köszönjük a segítőknek, akik bármivel hozzájárultak az egy hét sikeréhez!
Reméljük, jól érezte magát mindenki, és azt kapta, amire számított.


Maradt a távozók után néhány szomorú tárgy (labda, cipő, sapka, stb.), amik szeretnének visszakerülni tulajdonosaikhoz. Szerdán az ügyeleti napon átveheti mindenki az iskolában a hiányzó dolgait.

Csütörtök

Látszik, fáradunk... Ébredés nagyrészt ébresztő után! Persze vannak kiskakasok, akik ma is korán kukorékoltak.
A szokásos napindítás után a szokásosan finom reggelivel alapoztuk meg a délelőttöt.
Naptej, kullancsriasztó, víz, tízórai a zsákba! Újabb kistúra a kastélyparkba. Most aztán jól körbenézünk! Megcsodáltuk a tündérrózsát, a vízitököt, a gólyát, a kárókatonákat. Bizony! Ilyen szerencsések voltunk!!! A hollandház mögött megkóstoltuk a forrásvizet, majd bementünk a kastélyba.
Ahogyan az ozorai várban, itt is csupa érdekességet hallottunk. Leginkább a pofonos-sztori ragadott meg bennünket. Eszerint Nuci gróf hirtelen haragú ember volt, szeretett pofozkodni. A szolgák közül azoknak akik vállalták, két pengőt fizetett, ha megengedték, hogy rajtuk töltse ki a mérgét.
Pont ebédre értünk vissza. Bableves és aranygaluska várt bennünket. Vajon hány kilót fogunk hízni a tábor végére?
A csendes pihenő most is kellett a nagy meleg és a fáradtság miatt. Tudtuk, már csak keveset kell várnunk!!!
Igen! Délután fürdés a medencében!!! Hurrá!
Mivel a korongozásért felelős néni elutazott, így megoldottuk az agyagozást saját magunknak. Amíg a csapat egyik része fürdött (tízen lehettek a medencében), addig a többiekkel emléket készítettünk az agyagból. Borostyánlevelet formáztunk (ha már egyszer a Borostyán Erdei Iskolában voltunk), és belekarcoltuk a dátumot is. Szépek lettek.
A fürdőzést csak egy kis jégkrém-evés szakította félbe. Nem panaszkodott érte senki:))
Vacsoráig bírtuk a medencében, így aztán nagyon jól esett a főtt virsli tojással és franciasalátával.
Sötétedésig játszhattunk, mivel egy másik fajta rókavadászatot tanított Timi néni. Ehhez bizony sötétre volt szükség! Két részre osztottak bennünket. Egyik csapat a róka, másik a vadász. A rókák villogtathattak a lámpával, a vadászoknak folyamatosan világított a lámpájuk. Az elkapott rókák vadászok lettek, majd cseréltünk. Amikor mindenkit elfogtak, még megtanultunk Rozi nénivel "fát vágni az erdőben".
A fürdés rekord gyorsasággal zajlott... Pillanatok alatt készen volt mindenki, és hamar elcsendesült a tábor. Vajon elfáradtak?

Szerda

Ez a reggel már nem kezdődött olyan korán, mint a tegnapi...:))
A nagyfiúk szobája példás rendben várta a nap indítását. A nagylányok gyorsan csatlakoztak hozzájuk, majd a két "kicsi-szoba" is felzárkózott a szépen rendben tartott szobák közé.
Reggeli előtt átgondoltuk a keddi napot, mit is örökíthetnénk meg belőle a kis könyvecskénkben.
Mindenki megkapta a neki járó kishegedűt (az Ezüstrhegedű című mese a tábor keretmeséje), majd irány az étkező!
Ma is finomságok vártak bennünket: túrós rétes, mazsolás kalács, és a többi. Tudtuk, ma hosszú napunk lesz, ezért most is szinte mindent eltüntettünk a tányérokról!
Alig pakoltuk meg a kis hátizsákunkat vízzel, Dörmivel, már jött is értünk a busz. Kényelmes, szép busz! Irány Ozora! Elég hamar odaértünk. Persze, ilyen jó busszal!:)
Egy néni várt bennünket, lepakoltuk a csomagjainkat. Kaptunk idegenvezetést is (bár lehet hogy csak az épületben zajló tanácskozás miatt...), ami nagyon élvezetes volt. Sok-sok érdekességet megtudtunk a vár lakóiról és az itt folyó életről. A pincében egy hatalmas jegesmedvét is megcsodálhattunk. Eltelt a délelőtt szinte észrevétlenül! Úgy döntöttünk, Simontornyára nem megyünk már el. Így is éppen ebédre értünk a táborba.
Gulyásleves és pogácsa várt bennünket sárgadinnyével. Nagyon finom volt minden!
Meleg lett, fáradtak voltunk. Sokan el is aludtak a csendes pihenő alatt. Jól is tették, hiszen a délutáni programunk is fárasztónak ígérkezett a nagy meleg miatt.
Naptej, kullancsriasztó, víz, uzsonna a hátizsákba! Megjött István bácsi, aki a mező élővilágáról mesélt nekünk. Hozott szarvasagancsot, koponyát, vaddisznó agyarat. Kreatív ötleteket hallottunk annak a kérdésnek a megoldására, hogy honnan tudja a szarvas, neki mekkora agancsa van. (Megnézi magát a tó tükrében, a másik szarvas szemében...) Az igazi választ a túra során kaptuk meg rá, amint egy bokor mellett haladtunk el. Kb. mellmagasságban a bokor kérge le volt hántva. Hát ez az! Erre nem gondoltunk...Ezután figyeltük, látunk-e még ilyen szarvas-járta helyet. Egészen a löszfalig mentünk. Megpihentünk, uzsonnáztunk. Közben már gyülekeztek a gyurgyalagok, bár sajnos elég messze voltak ahhoz, hogy jól megnézhessük magunknak ezeket a csodaszép teremtményeket.
Visszafelé egyesek mit sem törődtek a tűző nappal (és a szabályokkal). Futva tették meg a táborig vezető utat.
A vacsora paprikás krumpli volt. Most is jól laktunk!
Ezután már szabadon elfoglalhattuk magunkat bármelyik labdás játékkal, társassal.
Este korán (fél 9-kor) lefeküdtünk bizonyos körülmények miatt. Persze nem ment az elalvás.:)
Kicsit már kezdett sötétedni, amikor a tanító nénik azt mondták, vegyünk a pizsamára nadrágot, pulcsit, cipőt! Hozzuk az elemlámpát! Csodálkoztunk, de hamar felöltöztünk! Sorakoztunk a járdán, majd Timi néni tornáztatott bennünket, hogy könnyebben elaludhassunk. Aztán kiderült!!! a lényeg a rókavadászat volt! Ezért kellett kijönnünk zseblámpával! Sok-sok általunk készített rókát rejtettek el a tábor területén. Nehéz dolgunk volt, de majdnem mindet megtaláltuk!
A többit majd reggel megkeressük:)
A végén még medvére is vadásztunk Rozi nénivel, aztán irány az ágy! Már nem kellett ringatni bennünket... Gyorsan elaludtunk valamennyien.

Kedd

Koránkelő a csapat, ez már most látszik! Fél hat-hat óra a hét helyett, amit megbeszéltünk.:) Na nem baj, van időnk legalább a hétfői nap történéseit rögzíteni a könyvünkben reggeli előtt.
Reggeli: tea, kalács, felvágott, kenyér, zöldség, gabonapehely. Még felsorolni is nehéz... Mindenki maga válogatta össze, hogy mit és mennyit kér. El is fogyott szinte minden, mehetünk a tájházba!
Gyalogolunk végig a falun, csodálva a kutyákat, akik csodáltak minket hangos ugatással...
A néni két csoportban készített velünk kenyeret. Mi gyúrtuk, dagasztottuk, formáztuk. Mindenünk lisztes lett, de megérte! Gyönyörű péksütemények készültek. Nemcsak ezeket, hanem előre elkészített kerek kenyereket is tett a kemencébe. Amíg sültek, megnéztük a berendezett szobát. Láttunk régi vasalót, varrógépet, szemüveget, hangszereket.
Hamar megsültek a finomságok. A kenyereket meg is kóstoltuk margarinnal, zsírral, sóval, hagymával. Ki mivel kérte. Csak keveset ehettünk, mert közeledett az ebédidő. Ezért elvittük a maradék három kenyeret magunkkal a táborba.
Az ebéd zöldbab leves, pörkölt tésztával. Jól laktunk, így még jobban esett a csendes pihenő.
Délután kis túrára indultunk a kastélyparkba. Timi néni rejtélyes módon lufikkal indult az útnak...
A parkba érve megtudtuk, hogy akadályversenyen veszünk részt. A lufik jelzik az állomások helyét. Mindenki húzott egy-egy lapocskát, mely megmutatta, melyik színű lufinál kezdi a vetélkedést. A feladatok a következők voltak:

• ördöglakatokat szedtünk szét
• tangramból raktunk ki különböző alakzatokat
• névgyűjteményt készítettünk (növény, madár, hal, stb. adott kezdőbetűvel)
• kakukktojást kerestünk az erdő aljnövényzetében
• találós kérdéseket fejtettünk meg
• kis állatokat mentettünk meg az "erdőtűz" elől.

Minden csapat kitett magáért! Fáradtan, de jókedvűen sétáltunk vissza vacsorázni.
A délelőtt sütött kenyerek már nagyon hívogattak bennünket, így először azokat ettük meg margarinnal, zsírral, hagymával. Utána jöhetett a finom rizsfelfújt!
Pihenés az ilyen fáradt gyereknek a zsinórlabdázás? Nem is gondolnánk, mennyire! Este 9-ig meg sem álltunk! Csak egy kis időre... Andrisnak ugyanis szülinapja volt! Tortával, dallal köszöntöttük. Boldog szülinapot András!!!
Az esti fürdés már nagyon gyakorlottan, gördülékenyen zajlott. Kis beszélgetés után gyorsan elaludt mindenki...

Beszámoló

Első nap

Hétfőn reggel izgatottan gyülekeztünk az iskola aulájában. Hogy a gyerekek izgultak-e jobban vagy a szülők, nehéz lenne megmondani...:)
Csomagok az autókba, hátizsák a hátra, és már indulhattunk is!
A buszon kényelmesen utaztunk, bár hosszúnak tűnt az út. Sok-sok megálló után végre leszálltunk, és rövid gyaloglás után megérkeztünk a Borostyán Erdei Iskolába. A bőröndök már ott vártak bennünket. Négy szobát foglalhattunk el, kettő jutott a fiúknak, kettő a lányoknak. Tízóraizás után tábornyitó játék következett, mely során tábori nevet választottunk magunknak. (Mókás Marci, Daloló Ditta, Agyas András, stb.) Az ismerkedés után titkos barát nevet húztunk. Megígértük, hogy rá az egész tábor alatt különösen figyelünk, segítjük ahol tudjuk. Ez egyben titoktartó.próba is volt, vajon kibírjuk-e, hogy nem áruljuk el?
Mi kell még a tábori "azonosításhoz"? Egy kitűző vagy nyaklánc, ami csak ránk és a mi táborunkra jellemző. El is készült zsugorkából. Szebbnél szebb képecskék születtek. Majd csodálkozva néztük, hogy zsugorodik a tenyérnyi lap a hőlégfúvó hatására picivé.
Ebéd után csendes pihenő volt, nagyon jól esett!
Egy hét hosszú idő egy kisgyerek számára. Ki emlékezik pénteken arra, hogy mi történt hétfőn? Ezért Timi nénivel egy kis könyvecskét készítettünk, amibe minden reggel az előző napot "dokumentáltuk". Reméljük, ez alapján már mindenki el tudta mesélni, mi minden történt:)
Közben a többiek zsinór labdáztak Rozi nénivel, és "kerítéses" játékot játszottak Anikó nénivel.
Ennyi minden után bizony jól esett a vacsorára feltálalt spagetti! Annyit ehettünk, amennyi csak belénk fért! Utána még nyalókát is kaptunk! (Jól megmostuk este a fogunkat!!!)
Kosárlabda, pingpong, zsinórlabda, sakk és minden más szabad játék zárta a napot este 9-kor.
Minden szobához tartozott fürdő, így az esti zuhanyzást csak a szobatársakkal kellett megoldani. Kis segítséggel fél tízre végeztünk is.:) Tízkor lámpaoltás, alvás 15 percen belül. Mozgalmas nap volt...

Előkészületek

 Kedves Táborozók!

Már csak pár óra választ el benneteket az indulásig!

Reméljük, mindent bepakoltatok, ami a listán szerepel...:)

Mi már nagyon várjuk, hogy a sok programmal tartalmas és érdekes hetet varázsoljunk nektek!

Hogy mik ezek a programok, arról az érdeklődők a tábor után részletes beszámolót olvashatnak!

 (A fényképek vasárnap estétől lesznek láthatóak.)