2012. július 8., vasárnap

Péntek - A búcsú napja

Megint rövid volt az éjszaka...
Korán keltünk, ágyneműt húztunk, bőröndöt pakoltunk. Lecipeltük a tetőtérből, majd kitettük a ház mellé készenlétbe Zsolt bácsinak a haza szállításhoz. Aztán sokáig kerestük Jázmin fél szandálját, de csak nem került elő...
A lugasban zártuk a tábort. Befejeztük az élményekkel teli kis könyvecskénket, hogy az otthoniak is részesüljenek belőle. Most végre kiderült, hogy kinek ki volt az őrangyala! Volt, aki hamar rájött az egész heti figyelmességből, segítségadásból. Többen viszont nem is sejtették, ki vigyáz rájuk.
Mindenki kapott emlékbe egy könyvjelzőt, mely tanúsítja, hogy miben jeleskedett az illető a héten.
Megbeszéltük, ki mit visz haza a hátizsákjában a táborból. A sok élmény mellett tapasztalatok, érzések is helyet kaptak a "zsákban".
Hamar eljött a búcsú ideje. Marika néni nagyon megdicsért bennünket. Rendet hagytunk magunk után, jól viselkedtünk. Megköszöntük a finom reggeliket és elindultunk utoljára a kisbusszal Vinyére.
Finom ebéd után két vonatozás várt ránk. 

Veszprémben szálltunk át, majd boldogan értünk be a fehérvári állomásra, és ugrottunk anya-apa karjaiba.
Hamar eltelt az egy hét. Többen mondták, hogy jövőre is eljönnek.
Ha valakinél esetleg van egy fél pár szandál (vagy bármi, ami nem az övé), legyen kedves bevinni az iskolába az ügyeleti napok bármelyikén.
Köszönjük, hogy ránk bíztátok a gyermekeiteket a tábor idejére idén is.
További szép nyarat kívánunk mindenkinek!
Szeptemberben találkozunk!

Képek 

Csütörtök - A legek napja


Csütörtökön keltünk a legkorábban. Gyors és szép rendrakásnak meg lett az eredménye. Ezen a napon volt a legszebb a szobarend. Kiérdemeltük a finom reggelit, majd indulás a vasútállomásra. Veszprém felé vettük az irányt, majd miután megérkeztünk, egy helyi járatos busszal mentünk be a belvárosba. Felgyalogoltunk a várba, ahol gyönyörű épületek és kilátás fogadott minket. A tízórai elfogyasztása után a várostrom játszótéren töltöttünk el egy kis időt, majd irány az állatkert. Itt 3 fős csapatokba váltak és a térkép segítségével fedezték fel az állatkertet. A felnőttek mögöttük jöttek, ők olvasták le az útirányt. Az állatokról kiírt érdekes információkat is el kellett olvasni, mert egy feladatlapot is kaptunk. Nagyon ügyesen sikerült megoldani. Itt jégkásával illetve fagyival hűsítettük magunkat a csatangolás közben. Sok állat a hűsön pihent. Szívesen cseréltünk volna némelyikkel… 


Miután megnéztünk mindent, elindultunk az autóbusz állomás felé. A legtöbb lépcsőt másztuk meg mire odaértünk. Most már biztos, hogy ezen a napon gyalogoltuk a legtöbbet és hol van még a vége J ! Valamit sejthettetek, mert a buszon, mely Bakonyszentlászlóig vitt minket nagyon sokan elaludtak. Marika néniék már vártak minket és kocsikkal vittek minket át Fenyőfőre. A finom vacsora után gyorsan tüzet gyújtottak Marika néniék a szalonnasütéshez. Közben egyre jobban villámlott és dörgött, majd egyszer csak leszakadt az ég. Rövid ideig esett csak az eső és nagyon szerencsések voltunk, mert megmaradt a tűz. Miután már csak parázslott, indulhatott a szalonnasütés. 

Igen, ezen a napon kétszer vacsoráztunk J, de ez  nem okozott problémát. Még most is összefut a nyál a számba, ahogy pirultak a szalonnák, nagyon szépen, türelmesen sütögette mindenki a maga „pecsenyéjét”. Az energiát le is kellett dolgozni ezért volt még egy kis játékidő. Ezen a napon is meg lehetett volna rendezni a legkoszosabb térdszépségversenyt J ! Nagyon vártuk már a fél tízet, mert akkor dőlt el lesz-e esti túra. A villámok addig is cikáztak így volt miért izgulni. Úgy tűnik a legszerencsésebbek is ezen a napon voltunk, mert minden program megvalósult így az éjszakai kirándulás is. Két kísérőnk Ádám és András a közeli erdőbe vitt minket, ahol volt egy kis ijesztgetés is. De ez semmi, ahhoz képest, hogy a bátorságunkról is tanúbizonyságot tettünk. Egy kb. 5 perc sétautat kellett egyedül vagy párosan lámpával vagy anélkül megtenni.
Mindenki teljesítette a bátorságpróbát, gratulálok még egyszer! Az utunk során azonban még egy akadállyal meg kellett küzdeni. Egy alvó méhkaptár mellett mentünk el 4 csoportban a 4 felnőtt segítségével! Megkönnyebbültünk mire megtettük az utat. És hogy az eső se maradjon ki, Ádám és András megrázott két fát, ami alatt álltunk így kipróbáltuk a kirándulást esőben J! A leghosszabb napunkon, mentünk a legtöbbet és a fürdés után a legrövidebb idő alatt aludt el a kis csapat ;) Vajon lesz ebből reggel korán kelés?

Képek 

Szerda – A folyók városában




Ezt a napot már nagyon vártuk. A mai nap fő eseményére koncentrált mindenki, így a szobák rendbe rakására ezen a reggelen nem nagyolt figyelt senki. Sokkal fontosabb volt, hogy minden meglegyen a kis zsákban: fürdőruha, törölköző, papucs, naptej. Igen, ezen a napon a győri élményfürdőben feledtettük a nagy meleget. Reggeli után indultunk a vasútállomásra. Egy órányi vonatozás után érkeztünk meg Győrbe. Negyed óra séta után már láttuk azt az épületet ahol a szerdai napot töltöttük. Az izgalom egyre növekedett. Gyors belépőjegy vásárlás után kerestünk egy árnyékos helyet, ahol letelepedtünk. Megbeszéltük a szabályokat: egyedül senki nem mehet sehova, legalább hármasával legyenek együtt és mindig látniuk kell minket, délig a kinti csúszdát próbálhatják ki, 12-15 óráig pedig az épületben tartózkodunk majd és ott lehet fürdeni. Ezután gyors átöltözés, mindenki bekente magát naptejjel, és végre… csobbantunk J)))))))))))) A kék csúszdát vették először birtokba, és versenyt futottak az idővel, ugyanis ez olyan csúszda volt, amelyik mérte a lecsúszás idejét. Hajrá volt bőven J!
Délben megebédeltünk, finom rántott húst rejtett az úti csomagunk, majd elindultunk befelé.
A fehér csúszda kipróbálása volt a következő. Ez is nagyon tetszett mindenkinek. A vize kicsit melegebb volt, mint a kéké így a fázósabbak is bátrabban csúsztak. A következő nagy próbatételt a sárga csúszda rejtette. Aki nem szeretett volna itt lecsúszni, Rozi nénivel maradt a másik medencében. Ez volt a leghosszabb, bentről indultunk és a kinti medencébe csobbantunk, vízmélysége 1,25 m –es volt. Ezért legelőször Timi néni csúszott le, és a végén várta mindenkinek az első csúszását. Nagyon szépen belejöttünk és egyre gyorsabban csúsztunk, ahogyan egyre ismerősebbé váltak a kanyarok. 15 órakor meguzsonnáztunk, majd a hátralévő időt mindenki ott tölthette el, ahol szerette volna. Nos ez a sárga csúszda volt. Vajon miért J))) ! 


17 órakor indultunk vissza az állomásra, de útközben még egy fagyit i s nyaltunk. Eddig nagyon jó volt a nap, most már csak az este miatt izgultunk. Tiszta marad-e az égbolt és tud-e jönni a csillagász? A választ 21.30 után kaptuk meg, addig jót játszottunk. Volt focizás, szuperfarmerozás, hetes fonás, fogócska. És fél tízkor megérkezett a csillagász bácsi. Kipakolta a távcsövét, majd beszélgetni kezdett velünk. Arra volt kíváncsi, mi az amit tudunk a bolygókról, az égboltról. Sok okos dolgot tudtatok válaszolni, öröm volt hallgatni benneteket is. Eközben egyre inkább besötétedett, de teljes sötétség nem lett, mert 1 nappal voltunk telihold után, ezért világosabb volt az ég. Az első megfigyelésünk a Szaturnusz bolygó volt. A távcső segítségével látni lehetett a gyűrűjét. 


Egyre több csillag mutatta meg magát, így bemutatták nekünk a nyári égbolt legjellemzőbb csillagképeit. Utoljára pedig a Hold krátereire vetettünk egy pillantást. Nagyon szép élményben volt részünk. Fürdés után igyekeztünk hamar elaludni, mert a másnapi kirándulásra pihenni kellett.

Képek 

Kedd- A túra napja

Nagyon gyorsan reggel lett! Egyeseknek különösen, akik már fél hat körül remekül szórakoztak.
Pakolás után pontoztuk a szobarendet. Volt mit javasolni néhány szobalakónak...
Elkészítettük az idei "egyen" nyakkendőnket, amin Fenyőfő címere látható. Mindenki kedve szerint díszíthette textilfilccel.
Reggeli után irány Vinye! Megnéztük a barlangot, végig sétáltunk a Cuha mellett hol a jobb, hol a bal partján. Megpihentünk közben a forrásnál is, majd a nagy pihenőnél. Levettük a cipőt, zoknit és irány a patak! Nagyon jól esett a melegben a hűs víz simogatása a lábunkon! Néhányan hegyet is másztak, kipróbálták a természet nagy játszóterét. Sokan a medret tisztították meg a sok kőtől, ami nem engedte a patakot tovább folyni. Most nem volt szükség a gumicsizmára... (De azért használtuk az éjszakai túrán!)

Ebéd a vendéglőben, a szállásunkon csendes pihenő. Újabb játék következett, amely során megtudtuk, ki kivel rokon lélek. Előkerültek a társas játékok is. Timi néni megtanította a Szuperfarmer játékot azoknak, akik nem voltak tavaly elmetornások. Sokak kedvence lett ez a játék a hét során. (Ötlet szülinapra...)
Délután Zsolt bácsi jött el hozzánk, aki az ősmagyarokról beszélt nekünk. Bemutatta magán az őseink öltözetét, hozott íjat, nyilakat, tülköt, ostort. Használta is. Az íjat mindenki kipróbálta, ügyesen lőttek az "ellenségre". A végén ostorral "csapkodta" az arra érdemeseket. Nem volt olyan ijesztő, mint ahogyan hangzik...Még élvezték is, sőt kevés volt az idő mindenki megostorozására...
Vacsora, játék, várakozás. Erre az estére kértünk csillagászatot, de nem volt biztos, hogy megtartja a bácsi a gyülekező felhők miatt. Végül elnapoltuk.
Az esti fürdés-rendrakás-fekvés már begyakorlottan ment, de nem aludtunk el hamarabb, mint tegnap. Békés, nyugodt, igazi tábori nap volt!
Képek 

Hétfő- Utazás napja

Reggel nagy csomagokkal és izgalommal gyülekeztünk az iskola előtt. Kis búcsúzás a szülőktől, és indulás az állomásra!
Veszprémig mentünk az első vonattal. Mivel volt egy óránk a következő vonat indulásáig, az állomás épületében ismerkedő játékokkal indítottuk a tábort. A következő megállóhely Pannonhalma volt. Nagyon örültünk a kútnak és a kisbusznak, ami megmentett bennünket a gyaloglástól a tűző napon. Kis várakozás után egy szakállas fiatalember vezetésével megkezdődött a kalandtúra az arborétumban.
Rögtön az elsőnél kiderült, hogy miért csak 10 év felettieknek ajánlották a túrát... De mi nem adtuk ám fel! A legalacsonyabbak is ugyan olyan bátran és kitartóan állták ki a próbát, mint a legnagyobbak. Rajtunk nem fog ki egy "kis" híd...:)


A túra végén vásároltunk emlékeket a levendulatábla melletti kis boltban.
Újra útnak indultunk a nagy melegben... Kisebb bátorságpróba volt, amíg leértünk a dombról a központba. Számtalan kutya felháborodott ugatása mellett végül csak kikötöttünk egy fagyizóban!
Újra vonat, újra utazás... De már az utolsó előtti erre a napra, mivel Vinyén még várt bennünket Rudi bácsi. Ő fuvarozott bennünket szinte minden nap Fenyőfőről Vinyére. (Fenyőfőre sem vonat, sem busz nem közlekedik.)
Kipakolás, ágynemű-húzás, játék vacsiig. Nagyon jól esett a fürdés, de az alvás nem ment könnyen. Sok volt az utazás, az élmény, a meleg... Elmúlt éjfél, mire elcsendesedett mindenki! Kemény nap volt, de remekül helyt állt mindenki!!!


Képek

2012. június 9., szombat

Fenyőfő

Közeledik az idei tábor időpontja.
Reméljük, ti is nagyon várjátok, készültök rá! A programok már összeálltak, kis pontosítások vannak csak hátra.
Sokat fogunk menni, túrázni, de lesz idő játékra is:)!

Szóval már csak 23-at kell aludni!